tehetjük meg, hogy a fából kiválasztott alkatrész nevére való jobb klikkeléssel el parancs ablakot, majd a Hide/Show opcióra kattintunk A munka megkönnyítése céljából a következ persely
Trang 1CAD-CAM-CAE Példatár
A példa megnevezése: Robbanómotor CAD mozgásszimulációja
Kapcsolódó TÁMOP tananyag rész: CAD
A feladat rövid leírása: Egyhengeres robbanómotor mozgásszimulációja
CATIA CAD környezetben
1 A feladat megfogalmazása:
Készítsen mozgás-szimulációt a megadott összeállítás alapján:
2 A megoldás lépései:
Első lépésben, nyissuk meg a rendelkezésünkre álló összeállítási fájlt (e fájlok kiterjesztése
CatProduct néven felismerhető) Majd a meglévő összeállításunkkal átlépünk a mozgás
szimulációs modulba Ezt a Start menü Digital Mockup fül alatt találhatjuk meg, DMU
Kinematics néven Ezt kiválasztva, az összeállítási módban megszokott ikonok helyére, újak
töltődnek be
Trang 2Ha végigtekintünk az összeállításunkon, láthatjuk, hogy jelent
alkatrészek, melyeknek a mozgás szempontjából jelent
alkatrészeket kiválasztva tegyük láthatatlanná a Hide alkalmazás segítségével
tehetjük meg, hogy a fából kiválasztott alkatrész nevére való jobb klikkeléssel el
parancs ablakot, majd a Hide/Show opcióra kattintunk
A munka megkönnyítése céljából a következ
persely, főtengely, hajtórúd, dugattyúcsap és dugattyú
Ha végigtekintünk az összeállításunkon, láthatjuk, hogy jelentős számban vannak jelen olyan alkatrészek, melyeknek a mozgás szempontjából jelentősége nincsen Ezért a fában ezen alkatrészeket kiválasztva tegyük láthatatlanná a Hide alkalmazás segítségével
tehetjük meg, hogy a fából kiválasztott alkatrész nevére való jobb klikkeléssel el
parancs ablakot, majd a Hide/Show opcióra kattintunk
A munka megkönnyítése céljából a következő alkatrészek maradjanak láthatóak: motorblokk,
tengely, hajtórúd, dugattyúcsap és dugattyú
s számban vannak jelen olyan sége nincsen Ezért a fában ezen alkatrészeket kiválasztva tegyük láthatatlanná a Hide alkalmazás segítségével Ezt úgy tehetjük meg, hogy a fából kiválasztott alkatrész nevére való jobb klikkeléssel előhívunk egy
alkatrészek maradjanak láthatóak: motorblokk,
Trang 3A mozgás teljes szimulálásához, az egyes alkatrészek közötti mozgásokat kell definiálni, melyek rendszerként felépülve végül kiadják az eredményt Ezt a rendszert a Catia
Mechanism néven hozza létre é
Az első lépés a viszonyítási pont/test kiválasztása az összeállításban Esetünkben ez a motorblokk lesz Klasszikus esetben ehhez az elemhez képest történnek az elmozdulások Így
ezt a testet a Fix paranccsal
melyben a rendszer egyből megkérdezni, hogy a rögzíteni kívánt alkatrészt melyik mechanizmus csoporthoz rendelje hozzá Tekintve, hogy ilyen csoportot még nem hoztunk
létre, kattintsunk a New Mechanism
Ha a Mechanism sorban az általunk elnevezett csoport név szerepel, kat
motorblokkra és a rögzítés létrejön!
Mint az látható, a példában a mozgás szimulációs csoport neve
után megvizsgáljuk a fát és az
meg is jelenik, alatta a Motorblokkunk nevével, mint fixált alkatrésszel
A mozgás teljes szimulálásához, az egyes alkatrészek közötti mozgásokat kell definiálni, melyek rendszerként felépülve végül kiadják az eredményt Ezt a rendszert a Catia
néven hozza létre és csoportosítja a különböző összefüggéseket
lépés a viszonyítási pont/test kiválasztása az összeállításban Esetünkben ez a motorblokk lesz Klasszikus esetben ehhez az elemhez képest történnek az elmozdulások Így
paranccsal rögzítsük! A parancs megnyomásával elő
ől megkérdezni, hogy a rögzíteni kívánt alkatrészt melyik mechanizmus csoporthoz rendelje hozzá Tekintve, hogy ilyen csoportot még nem hoztunk
New Mechanism gombra!
sorban az általunk elnevezett csoport név szerepel, kattintsunk a gzítés létrejön!
Mint az látható, a példában a mozgás szimulációs csoport neve „Mechanism 1.
után megvizsgáljuk a fát és az Applications fület alaposan kibontjuk, láthatjuk, hogy ez a név
meg is jelenik, alatta a Motorblokkunk nevével, mint fixált alkatrésszel
A mozgás teljes szimulálásához, az egyes alkatrészek közötti mozgásokat kell definiálni, melyek rendszerként felépülve végül kiadják az eredményt Ezt a rendszert a Catia
összefüggéseket
lépés a viszonyítási pont/test kiválasztása az összeállításban Esetünkben ez a motorblokk lesz Klasszikus esetben ehhez az elemhez képest történnek az elmozdulások Így
rögzítsük! A parancs megnyomásával előugrik egy ablak,
l megkérdezni, hogy a rögzíteni kívánt alkatrészt melyik mechanizmus csoporthoz rendelje hozzá Tekintve, hogy ilyen csoportot még nem hoztunk
tintsunk a
„Mechanism 1.” lett Ha ezek
fület alaposan kibontjuk, láthatjuk, hogy ez a név
Trang 4Fontos tudni, hogy szimulációt csak úgy tudunk létrehozni, hogy egy testet rögzítünk az összeállításból, azaz hozunk létre viszonyítási testet A mozgás összefüggéseket a rögzített alkatrésztől érdemes indítani
Következő lépésben a főtengely és motorblokk kapcsolatát adjuk meg A tengely úgy forog el
a blokkhoz képest, hogy közben axiális irányban semmilyen egyéb m
a típusú kapcsolatot a Revolve
Az ablakban a Line 1 sorban a fő
kattintva A Line 2 sorban a blokk forgástengelyét adjuk meg, szintén annak hengerpalástjára kattintva Majd a Plane 1 sorban válasszuk ki a tengely egy tetsz
2 sorban pedig a blokk tetsző
kitöltődjön (a mögötte megjelenő
driven rublikát is töltsük ki
Ezzel a paranccsal a már rögzített blokkhoz képest adtuk meg a f
rögzítettséggel, melyet szögge
A parancs létrehozását követően egy felugró ablak tájékoztat minket, hogy a szimuláció jelen állásában létrehozható
Fontos tudni, hogy szimulációt csak úgy tudunk létrehozni, hogy egy testet rögzítünk az
unk létre viszonyítási testet A mozgás összefüggéseket a rögzített
őtengely és motorblokk kapcsolatát adjuk meg A tengely úgy forog el
a blokkhoz képest, hogy közben axiális irányban semmilyen egyéb mozgás nem jön létre Ezt
sorban a főtengely forgástengelyét válasszuk ki, annak hengerpalástjára sorban a blokk forgástengelyét adjuk meg, szintén annak hengerpalástjára
sorban válasszuk ki a tengely egy tetszőleges síkfelületét, a
sorban pedig a blokk tetszőleges síkfelületét és az Offset rublikába kattintsunk bel
djön (a mögötte megjelenő értéket a gép adja meg automatikusan) Végül az alsó
Ezzel a paranccsal a már rögzített blokkhoz képest adtuk meg a főtengely elfordulását axiális rögzítettséggel, melyet szöggel vezérlünk majd
A parancs létrehozását követően egy felugró ablak tájékoztat minket, hogy a szimuláció jelen
Fontos tudni, hogy szimulációt csak úgy tudunk létrehozni, hogy egy testet rögzítünk az
unk létre viszonyítási testet A mozgás összefüggéseket a rögzített
tengely és motorblokk kapcsolatát adjuk meg A tengely úgy forog el
ozgás nem jön létre Ezt parancs adja Az ikonra kattintva, egy ablak tárul elénk
tengely forgástengelyét válasszuk ki, annak hengerpalástjára sorban a blokk forgástengelyét adjuk meg, szintén annak hengerpalástjára
őleges síkfelületét, a Plane
rublikába kattintsunk bele, hogy
értéket a gép adja meg automatikusan) Végül az alsó Angle
őtengely elfordulását axiális
en egy felugró ablak tájékoztat minket, hogy a szimuláció jelen
Trang 5Ezt követően vessünk egy pillantást ellen
Itt láthatjuk, hogy a mozgáskényszerünk megjelent
vezérelni is tudjuk a létrejött Command 1.
A soron következő mozgásparancsot a f
szintén a Revolve parancsot használjuk, az el
kiválasztjuk az egybeeső tengelyeket mind a két alkatrésznél, illetve megadjuk azok egy
felületét, melyek „Offset” megadott távolságban vannak egymástól Fontos, hogy az el
Revolve parancstól eltérően itt az
A fán ellenőrizve a parancs létrejöttét azt láthatjuk, hogy megjelent az újabb mozgáskényszer
en vessünk egy pillantást ellenőrzésképpen a fára!
Itt láthatjuk, hogy a mozgáskényszerünk megjelent Revolute 1 néven Illetve, hogy ezt
Command 1 segítségével
mozgásparancsot a főtengely csapja és a hajtórúd közt hozzuk létre Erre
parancsot használjuk, az előző beállításoknak megfelel
ő tengelyeket mind a két alkatrésznél, illetve megadjuk azok egy
” megadott távolságban vannak egymástól Fontos, hogy az el
ően itt az Angle Driven rublikát nem kell kitölteni!
rizve a parancs létrejöttét azt láthatjuk, hogy megjelent az újabb mozgáskényszer
néven Illetve, hogy ezt
tengely csapja és a hajtórúd közt hozzuk létre Erre
beállításoknak megfelelően Azaz tengelyeket mind a két alkatrésznél, illetve megadjuk azok egy- egy
” megadott távolságban vannak egymástól Fontos, hogy az előző
rublikát nem kell kitölteni!
rizve a parancs létrejöttét azt láthatjuk, hogy megjelent az újabb mozgáskényszer
Trang 6A dugattyú és hajtórúd közti mozgás szintén a
a két alkatrész között hozzuk létre az újabb mozgáskényszert Ehhez a hajtórúd és dugattyú egybeeső furatainak tengelyeit válasszuk ki! Hasonlóképpen az el
ki az Angle Driven rublikát!
Amennyiben nem találunk az
koordináta rendszerének megfelel
A dugattyú csapja és a dugattyú a gyakorlatban szorosan illesztett, esetenként egy darabból kimunkált alkatrészek Ezt a két elemet
parancs alkalmazásával tehetjük meg, mely a két alkatrész kiválasztásából áll
A dugattyú és hajtórúd közti mozgás szintén a Revolve paranccsal írható le Így e kö
a két alkatrész között hozzuk létre az újabb mozgáskényszert Ehhez a hajtórúd és dugattyú
furatainak tengelyeit válasszuk ki! Hasonlóképpen az előző kényszerhez, ne töltsük
Amennyiben nem találunk az alkatrészünkön síkfelületet (pl dugattyú), úgy az adott darab koordináta rendszerének megfelelő síkját is kiválaszthatjuk!
A dugattyú csapja és a dugattyú a gyakorlatban szorosan illesztett, esetenként egy darabból kimunkált alkatrészek Ezt a két elemet ezért, szinte össze kell ragasztani Ezt a
parancs alkalmazásával tehetjük meg, mely a két alkatrész kiválasztásából áll
paranccsal írható le Így e között
a két alkatrész között hozzuk létre az újabb mozgáskényszert Ehhez a hajtórúd és dugattyú
ő ő kényszerhez, ne töltsük
alkatrészünkön síkfelületet (pl dugattyú), úgy az adott darab
A dugattyú csapja és a dugattyú a gyakorlatban szorosan illesztett, esetenként egy darabból
ezért, szinte össze kell ragasztani Ezt a Rigid
parancs alkalmazásával tehetjük meg, mely a két alkatrész kiválasztásából áll
Trang 7Utolsó mozgáskényszernek a dugattyú és blokk közti kapcsolatot kell megadni Erre a
való elmozdulását tudjuk megadni akkor, ha a két test rendelkezik közös síkkal
A felugró ablakban adjuk meg a blokk és dugattyú közös tengelyét, melyen a dugattyú mozog! Illetve a blokk és dugatty
koordináta tengelyén találunk ezért, azokat jelöljük ki!
Amennyiben sikeresen létrehoztuk az utolsó, mozgást leíró kényszert, újra megjelenik számunkra egy jelzés, hogy a mozgás teljes egészében szim
Utolsó mozgáskényszernek a dugattyú és blokk közti kapcsolatot kell megadni Erre a
parancs áll rendelkezésünkre Ezzel a paranccsal egy test másikhoz való elmozdulását tudjuk megadni akkor, ha a két test rendelkezik közös síkkal
A felugró ablakban adjuk meg a blokk és dugattyú közös tengelyét, melyen a dugattyú mozog! Illetve a blokk és dugattyú egybeeső síkját is! Itt egybeeső síkot csak a darabok koordináta tengelyén találunk ezért, azokat jelöljük ki!
Amennyiben sikeresen létrehoztuk az utolsó, mozgást leíró kényszert, újra megjelenik számunkra egy jelzés, hogy a mozgás teljes egészében szimulálható!
Utolsó mozgáskényszernek a dugattyú és blokk közti kapcsolatot kell megadni Erre a
rendelkezésünkre Ezzel a paranccsal egy test másikhoz való elmozdulását tudjuk megadni akkor, ha a két test rendelkezik közös síkkal
A felugró ablakban adjuk meg a blokk és dugattyú közös tengelyét, melyen a dugattyú
ő síkot csak a darabok
Amennyiben sikeresen létrehoztuk az utolsó, mozgást leíró kényszert, újra megjelenik
Trang 8Amennyiben ez a parancs nem jelenik meg, valamelyik mozgáskényszerben hiba lehet Ezt a fában tudjuk ellenőrizni
Fontos, hogy a mechanizmus csoport mellett feltüntetett
csoport szabályozatlan szabadságfoka
létrehozása nem lehetséges tökéletlenül
A motor összeállításunk mozgását a f
Ahhoz, hogy meg tudjuk tekinteni a mozgás jellegét, kattintsunk a
Amennyiben ez a parancs nem jelenik meg, valamelyik mozgáskényszerben hiba lehet Ezt a
Fontos, hogy a mechanizmus csoport mellett feltüntetett DOF= érték 0 legyen Ez a szám a
csoport szabályozatlan szabadságfokait jelöli Amennyiben ez 0-tól eltérő
létrehozása nem lehetséges tökéletlenül
A motor összeállításunk mozgását a főtengely szögelfordulásán keresztül parametrizáltuk Ahhoz, hogy meg tudjuk tekinteni a mozgás jellegét, kattintsunk a
parancsra! Az alkalmazás indításával előugrik egy kezelő
Amennyiben ez a parancs nem jelenik meg, valamelyik mozgáskényszerben hiba lehet Ezt a
legyen Ez a szám a tól eltérő, úgy a szimuláció
tengely szögelfordulásán keresztül parametrizáltuk
Ahhoz, hogy meg tudjuk tekinteni a mozgás jellegét, kattintsunk a Simulations with
ugrik egy kezelő ablak
Trang 9A kezelő ablakon megjelenik egy csúszó gomb, mellyel a paraméterszöget tudjuk beállítani
Ha ezt a csúszkát elmozdítjuk, úgy a paraméterszög változásával, az össze
indul
Ezzel megbizonyosodhattunk arról, hogy az összeállításunknak a szimulációja megfelel működik
A következő lépésben a Simulation
felugrik egy ablak, amiből a mechanizmusunkat tudjuk kiválasztani
ablakon megjelenik egy csúszó gomb, mellyel a paraméterszöget tudjuk beállítani
Ha ezt a csúszkát elmozdítjuk, úgy a paraméterszög változásával, az össze
Ezzel megbizonyosodhattunk arról, hogy az összeállításunknak a szimulációja megfelel
ől a mechanizmusunkat tudjuk kiválasztani
ablakon megjelenik egy csúszó gomb, mellyel a paraméterszöget tudjuk beállítani
Ha ezt a csúszkát elmozdítjuk, úgy a paraméterszög változásával, az összeállítás is mozgásba
Ezzel megbizonyosodhattunk arról, hogy az összeállításunknak a szimulációja megfelelően
alkalmazást fogjuk használni A parancs indításakor
Trang 10Továbblépve az ablakon, további kett
csúszkával ellátott paraméterváltoztató ablak M
szolgál (azaz egyfajta kép – video rögzít
A paraméter beállító ablakban a csúszkánkat tegyük az egyik végállásba! Az
ablakban az Automatic Insert
képeket a modell pillanatnyi állásáról (más esetben az
manuálisan a „videónkhoz”)!
Ezt követően a csúszkát húzzuk végig a pályáján! A vonszolás közben láthatjuk, hogy
Simulaton ablak reagál a mozgásra és rögzíti az egyes állásokat A túlsó végállásba érve,
elkészült a mozgás szimuláció Fontos tudni, hogy a csúszka mozgatása (azaz a paraméter beállítása) közben vétett hibákat is regisztrálja a rögzít
visszajátszás folyamán is
Továbblépve az ablakon, további kettő jelenik meg előttünk Az egyik, a már ismer csúszkával ellátott paraméterváltoztató ablak Míg a másik a mozgás lépéseinek rögzítésére
video rögzítő ablak)
A paraméter beállító ablakban a csúszkánkat tegyük az egyik végállásba! Az
Automatic Insert rublikát töltsük ki, ugyanis így a program önállóan készít
képeket a modell pillanatnyi állásáról (más esetben az Insert gombra kattintva adhatunk képet
en a csúszkát húzzuk végig a pályáján! A vonszolás közben láthatjuk, hogy
ablak reagál a mozgásra és rögzíti az egyes állásokat A túlsó végállásba érve, elkészült a mozgás szimuláció Fontos tudni, hogy a csúszka mozgatása (azaz a paraméter beállítása) közben vétett hibákat is regisztrálja a rögzítő program, így ezek megjelennek a
ttünk Az egyik, a már ismerős
íg a másik a mozgás lépéseinek rögzítésére
A paraméter beállító ablakban a csúszkánkat tegyük az egyik végállásba! Az Edit Simulation
töltsük ki, ugyanis így a program önállóan készít
gombra kattintva adhatunk képet
en a csúszkát húzzuk végig a pályáján! A vonszolás közben láthatjuk, hogy az Edit
ablak reagál a mozgásra és rögzíti az egyes állásokat A túlsó végállásba érve, elkészült a mozgás szimuláció Fontos tudni, hogy a csúszka mozgatása (azaz a paraméter
így ezek megjelennek a